Ásványvizek, gyógyturizmus
A Székelyföldön fellelhető természeti adottságok közül egyediséggel, a legjelentősebb potenciállal a változatos erdetű, összetételű és gyógyhatású ásványvizek, valamint a hegyvidéki területek klimatikus adottságai (levelgőminőség, ionizáció, aerosolok, hőmérsékleti és páratartalmi jellezmzők) rendelkeznek, amelyek a balneoterápia, illetve a klimatóterápia számára nyújtanak kedvező feltételeket.
A három megye legjelentősebb ásványvizes területei a következők:
1) A Kelemen Havasoktól délkeletre, de már a kristályos-mezozoos szerkezeti övbe ékelődő Bélbori és Borszéki medence, a Besztercei és a Gyergyói havasok között,
a Kis Beszterce és mellékvize a Bor patak mentén, keletebbre a Hargita megye határán a Tölgyes környéke.
2) A Görgényi havasok északkeleti lábainál, a Maroshévizi Déda közötti Felső-Maros áttörésnél Gödemesterháza és Maroshéviz.
3) A Gyergyói-medence délnyugati része: Gyergyóvárhegytől és Gyergyóremetétől, Gyergyócsomafalva és Gyergyóújfalu valamint Vasláb térségéig.
4) A Fek-Csiki és Közék-Csiki medencében Karcfalva, Csikdánfalva, Csikmadaras, Csikrákos, Csikszereda, Zsögödfürdő, vonalán, a keleti peremen Ajnádtól Csiksomlyóig húzódó vonalon.
5) Az Alcsiki medencében az Olt mentén Csikszentkirálytól Tusnádig illetve Tusnádfürdőig, valamint a Keleti peremen Csikmenaságtól Csikszentgyörgyön és Csikkozmáson át Lázárfalváig.
6) A Csiki havasok, a Torjai hegység és a Nemere hegység közé ékelődő Kászoni medencében Kászonjakabfalva, Kászonimpér és Kászonfeltiz közelében levő
Répáti borvizcsoport.
7) Az Olt alsó Háromszéki szakaszán, a Csomád déli lábánál Sepsibükszád és Mikóújfalu, a Bodoki havasok és a Baróti hegység között Málnásfürdő és Sepsibodok térségéig.
8) A Hargita hegységben és annak nyugati vulkáni fennsikján számos ásványviz ismert , néhányat helyi fürdők hasznositanak: Hargitafürdő, a csikszentimrei Büdösfürdő, a Vargyas patak vizgyűjtőjében kirulyfürdő, Szeltersz, valamint Szentegyháza, Homoródfürdő jelentős.
Az emlitett ásványvizes területeken az utóvulkáni eredetű gázfeltörések, a vizzáró kőzetrétegek ásványösszetétele hatására rendkivül sokféle, de túlnyomó részben szénsavas, bikarbonátos, kalciumos, megnéziumos ,vasas, kénes, enyhén sós vizek formájában jelennek meg, melyek ivó és fürdőkúra formájában hasznosithatók sziv és érrendszeri, mozgásszervi, emésztőrendszeri, idegrendszeri stb. panaszok kezelésére.
A Székelyföldi dombsági területein, Udvarhely vidékén, a Sóvidéken, a Maros völgyében Alsóidecs és Marosszentgyörgy térségében szintén előfordulnak ásványvizek, de ezek már az erdélyi medence peremén kigyűrődött sóövezettel, illetve a medence központi, fennsikjellegü területeinek szénhidrogén telepeivel állnak összefüggésben. A sóvidéki medence déli szárnya, Parajd és Korond környéke abban is szerencsés hogy olyan ásványvizek bukkanak fel, amelyek összetételében még érződik a vulkáni mofettaudvar gázfeltöréseinek hatása is. Sós vizeket találunk tehát Szovátán sós tavak formájában, amelyeket a gyógyhatásó szapropél iszapok is kiegészitenek. Parajdon mélyfúrásból kerül felszinre a sós termálviz, melyet mesterséges létesitményben szabadtéri strand és kádfürdő hasznositanak.
A parajdi sósfürdő
A parajdi sósfürdő a sóbányától mindössze 50m-re található. Egy sósvizű kültéri stranddal illetve egy beltéri melegvizű kádakkal felszerelt kezelési bázissal rendelkezik.
A kádas beltéri sósfürdő gyógykúra fomájában a szervezet egészére hat, mint ilyen: nyugtató, szorongásoldó, izomellazitó, gyulladáscsökkentő, értágitó, bőrnyálkahártya fertőtlenitő, szarúréteg oldó, hámositó hatása van.
A fürdés időtartama: napi 10 percről, fokozatosan megemelhető napi 15, 20, 25, 30 percre. A viz hőmérséklete: 36 celsius fokkal kezdeni, majd 2-3 naponként megemelhető 37-38 fokra. Egy kúra 10-14 napi fürdőt jelent, egymásutáni napokon, megszakitás nélkül. Ismétlése 6 hónaponként javasolt.
A kültéri sós-strand egyedi élményt nyújt a vendégek számára, nagyfokú sókoncentrációjának köszönhetően úszás nélkül is a vizfelszinén tartja a strandolót.
A belépők 10 Ron - felnőtteknek, 7 Ron - gyerekeknek. (Ft.-ban 500 illetve 700)
A parajdi gyógyfürdő gyógyhatásáról a következő linken találnak információt:
http://szekelyfoldikorut-utazas.hu/index.php/hirek/hir/14
Szováta legnevezetesebb tava 1874ben még nem létezett. 1873 74ben végeztek a környékem helyszinelést, de a telekkönyvbe semmiféle tóra utaló bejegyzés nem került.875 tavaszán, a mai Medvetó helyén egy hatalmas polje lesüllyedt karsztmező terült el, a bemélyesedett Pálné gödre nevén ismerték a helybeliek.
A polje alját dús fű boritotta, mely mező Fórika kaszálója nevet viselte. A réten a Körös Toplica pataka folyt keresztül, a rét közepén egy hatalams ponor tátongott elnyelve a patakocskát. A patak vizétől táplált karsztforrás a Sótető déli részén bukkant újból elő, immár tömény sósviz formájában, annyira sóssá téve a Szováta vizét, hogy azt a szovátai asszonyok sózás nélkül használhaták főzésre. Hogy tiszta vizhez jussanak a szovátaiak, a 18.sz végén a Sóárok beömlési helye fölött el kellett vezetniük a Szováta vizének egy részét a ma is meglévő Malomárokba. A mostani napozó és kezelőrészleg helyén egy hatalmas sószikla emelkedett, tetején kis sóőr kunyhóval. A szikla mögött folyt az Aranybánya patak a mai fürdőtelep főutcájának irányába.1875 május 27.én, Úrnapján, két sóőr, Kiss Sándor és Simon András a szénát gyűjtötték össze a poljén. Délelőtt 11 órakor hatlmas zápor keletkezett. A viz felkapta az összegyűjtött szénát, bevitte a ponorba eldugva azt. A ponor eldugulásával kezdetét vette a Medvetó kialakulási folyamata. Az új tó mohón oldotta fel a környező sósziklákat köztük azt is, mely elválasztotta az Aranybánya patakának medrét a poljétól.1879ben hatalmas robajjal, kisebb földrengést előidézve zuhant a sószikla a mélybe. A sósziklaomlás után az Aranybánya pataka is a Pálné gödrébe folyt, hatalmassá duzzasztva az egyre inkább kiteritett medvebőrre emlékeztető új tavat. Legnagyobb kiterjedését 1881re érte el. Mai mérete a feltöltődés következtében ennél kisebb:hossza 288 m, szélessége 132 210 m, legnagyobb mélysége 18,9 m.
Szentegyháza Gyöngye termálfürdő
A Szentegyháza Gyöngye termálfürdő Székelyudvarhely és Csíkszereda között, félúton, a várostól 2 km-re keletre, a Vargyas patak mellett fekszik, 824 méteres tengerszint feletti magasságon.
1975-ben végzett kutatófúrás eredményeképpen jött létre, a környékbeli lakosság közmunkájának köszönhetően.
A strand vízének hőmérséklete 25°C, ásványtartalma csökkent értékű, hozama pedig 25 l/s. Két medence áll a fürdőzők rendelkezésére, egy kisebb 10x5 illetve egy nagyobb 10x25 méteres.
1976-ban fejezték be a munkálatokat, és nyitották meg.
A mezotermál fürdőstrandnak több elnevezése is született, ezek közül a leghasználtabbak a Majzosfürdő vagy a Szentegyháza Gyöngye.