A parajdi sóbánya gyógyhatása

 

Miben rejlik a parajdi sóbánya gyógyhatása?
 
Az eddigi kutatások alapján a parajdi sóbánya gyógyhatása melett a következő tények érvelnek:
        A földalatti levegő nagyfokú tisztasága. Az allergének és a légutakat izgató inhalációs ártalmak hiánya, mind a barlangok, mind pedig az üzemen kivüli bányaszintek mikróklimájának jellemző sajátossága. Mig a nagyvárosok levegőjében lebegő részecskék, az ún. “csiraszám” 1000 db/cm³-nél is több, a földalatti üregekben néha 100-nál is kevesebb. A parajdi sóbánya gyógykezelési szintjén ez a szám 180-270 között mozog. Megtalálhatók benne bizonyos gombaféleségek, melyek közül egyesek antibiotikum termelésére is alkalmasak.
 
         
 
 
        A levegő magas relativ páratartalma. Ilyen körülmények között a porszemcsék, a mikrobák, virágpor és gombák kicsapódnak a talajon és a falakon, a rájuk üleppedő vizpára hatására, másrészt a lebegő részecskék átmérőjét ez a vizpára megnöveli, és ezért a belélegzett levegőből már a légutak felső szakaszának nyálkahártyáján megtapadnak. A belélegzés során a levegő felmelegszik, a relativ nedvességtartalma csökken, és újból telitődhet vizpárával. Kilézéskor a tűdőből vizpárával telitett levegő távozik, és ez a folyamat a tapadós hörgőváladék felhigulásához vezet.
 
         A párakondenzátum kedvező összetétele: Az eddigi vizsgálatok szerint, a barlangi és a bányalevegő párájának kondenzátumában viszonylag magas a kálcium tartalom, aminek belélegzése gyulladáscsökkentő hatású. A parajdi bánya levegőjében található szuszpenzióban levő parányi sórészecskéknek tulajdonitanak kedvező hatást. A belélegzett levegő magas NACL tartalma, ozmótikus hatása révén, magához vonza a szöveti nedveket a hörgőrendszer falából. Az ozmótikus hatás mellett, a hipertóniás váladék serkentő hatású a hörgök nyálkahártyájára, és elősegiti a váladékozást és a köpeteltávolitást.
 
        A levegő állandó hőmérséklete. Általában a föld alatti üregekben nagyobb távolságra a bejárattól, néhány tizednyi Cº eltéréssel, állandó a levegő hőmérséklete. Nagyságrendileg közel megfelel a külső levegő évi átlaghőmérsékletének. Az évi átlaghőmérséklet a parajdi sóbányában 16 celsius fok. A döntő tényező azonban nem is annyira a levegő hőmérsékletének az értéke, mint inkább a konstans jellege.
 
        A relativ alacsony hőmérséklet mellékhatása. A bánya táróiban és kamráiban levő, relativ alacsony levegőhőmérséklet serkentőleg hat – hasonlóan a hideg aeroszólokhoz – a “ tuszogén receptorokra”.
 
        A levegő csökkent árramlási sebessége. A parajdi sóbánya tárnarendszerének az átlagos keresztmetszete 240-250 m² között mozog, tehát a mesterséges üreg méretei miatt, a szervezet nem érzékeli a légmozgást. És igy nem kelt hidegérzetet. A sóbánya levegőjének mért árramlási sebessége 0,2-0,3 m/s között van, és szintén független a kinti légviszonyoktól.
        A levegő magasabb széndioxid tartalma. Az aktiv barlangokban és bányákban észlelt magasabb (0,1-0,3%) széndioxid tartalom serkenti a légzőkozpontot és ezáltal növeli a tüdőszellőztetést. A parajdi bányában  a széndioxid tartalom 611-799 mg/m³ között változik, ami 1,0-1,5 literrel növeli a percenkénti belélegzett levegőmennyiséget, felgyorsitva ezzel a tüdőventillációt.
 
        A magass negativ ionizáció (magas a kisionok száma).A legújabban végzett mérések szerint egyes földalatti üregekben rendkivül magas, a külszinhez viszonyitva a levegő negativ ionizációja. A sóbányában a rádióaktivitás legfontosabb összetevője a Ra 222 izótop. Ennek a felbomlásakor, gamma és beta sugarak bocsátódnak ki, miközben növekedik a levegő ionizációs foka. A természetes negativ ionok túlsúlya esetén az asztmás krizisek száma és intenzitása csökken.
 
         
 
 
      Csökkent a levegő ózontartalma. A sóbánya levegőjének ózonhiánya nagyarányú tisztasági
     fokot jelent , orvosi hatását nézve, csökkenti a simaizomgörcsöket. A redukáló anyagok csökkent koncentrációja forditottan arányos a levegő tisztasági fokával.
 
       Csökkent a levegő PH-értéke (a savas jellege). A sóbánya levegőjének alacsonyabb PH-értéke (Parajd esetében ez 6,5 és 6,9 között van) hozzájárul a levegő fertőtlenitéséhez, vagyis a baktériumflóra csökkentéséhez.
 
       Magas az oxigén parciális nyomása. Általában a bányákban magasabb a légnyomás (kb.12-15Hgmm-rel), és ebből adódóan az oxigén parciális nyomása 2,07%-kal nagyobb, mint a felszinen.Ebből egyenesen következik, hogy a bányalevegő belélegzésekor a szervezet oxigénellátása 2%-al növekszik. Parajdon, lent a sóbányában a légnyomás 734 Hgmm októberben és 726 Hgmm júniusban, tehát egyenes összefüggésben van a külszini légnyomás változásával.
 
 
A parajdi sóbányában elért eredmények azt mutatják, hogy a szpeleó-és klimató-terápiás földalatti kezelés egy egyszerű és hasznos módszernek tűnik, hozzájárul a betegek légúti panaszainak javulásához, a lelki egyensúly és a vegetativ idegrendszer tónusának a helyreállitásához.
 
                
 
 
Szpeleo-és klimatóterápia a parajdi sóbányában
 
 
A Barlangok és mesterséges föld alatti üregek (bányavágatok, tárók) gyógyhatását már évszázadokkal ezelőtt ismerték.
A természetes és mesterséges üregek légzőszervi bántalmakra gyakorolt kedvező hatásának tudományos kutatása és rendszeres orvosi felügyelet alatti alkalmazása, csak a legutóbbi évtizedekben indult meg.
Hazánkban, Parajdon kivűl még két helyen történik földalatti kezelés, a moldvai Aknavásáron és a regáti Slanic Prahovan.
Az erdélyi sóbányák közül, egyedül Parajdon történik földalatti gyógykezelés a sóbánya egyik felhagyott szintjén. Itt a szpeleóterápia az 1960-as években kezdődött , a régi Dózsa György bánya egyik bővitett kamrarendszerében.
1980-ban a földalatti kezelőbázist átköltöztették egy másik, szárazabb szinten levő kamrarendszerbe, ahol jelenleg is működik.
Itt a felszintől számitott 120 m mélységben, nyári szezonban akár 3000 4000 személy is megfordul naponta. A villanyvilágitással és állandó szellőztetéssel ellátott tágas kamrákban játszótér, ökomenikus kápolna, büfé, számtalan üllőalkalmatosság, billiárd és asztalitenisz teszik változatosabbá a napi kötelező négyórai lent tartózkodást. Kézi és tollaslabdázásnak a lehetősége, gyermekjátékok kölcsönzése és a mini könyvtár varázsolják otthoniasabbá ezt a különleges földalatti világot,amely az utóbbi időben valóságos földalatti várossá nőtte ki magát. A lenn tartózkodás magába foglal szakkáder vezetett gyógytornát és sétát, mellyel fokozatosan növelhető a betegek fizikai terheléshez való alkalmazkodóképessége. A kezelésre jelentkezők korhatára 2-60 év.Testi biztonságot az állandó egészségügyi felügyelet, lelki támaszt pedig az 1993ban felszentelt , Nepumoki Szent János védelmébe ajánlott templomrész nyújt.
 
 
         
 

 

A székely sóbányászat kezdetei:
 
A legelső irásos utalás a parajdi só kitermelésére-dr.schmidt Elegius Robert:”Az erdélyi sótelepek tanulmányozása”cimű munkája szerint 3. András magyar király 1291 irt levelében található.Ez a levél a sóbányák szabályozási rendeletét tartalmazta. A levélből kitűnik hogy a parajdi sóbányát az 1200-as években kezdték rendszeresen fejteni, ebben az időben a tordai sóhivatal adminisztrálta. A királyi sókamara élén a középkorban a sókamara ispánja állt, házát „domus regianak” nevezték.
A követkető hitles emlités a parajdi sóbányákról 1405-ből való, amikor Luxemburgi Zsigmond király egy törvénycikkben megtiltotta a főldesúraknak hogy saját birtokukon kereskedelmi célból sóbányát nyissanak.
1463-ban Mátyás király is megerősiti a székelyek szabad sóbányászatát és sóval történő kereskedelmét.
Mátyás királynak az erdélyi bányák 100000 aranyforint jövedelmet biztositottak.
A kitermelt só az egyházi tized levonása után a király tuljdona volt, kivételt csak a székelyföldi sóbánya képezett.